A női lét egészen különböző oldalait mutatja meg a Jaffa Kiadó két új kötete. Míg Ernyey Balaton Dóra a stílus, az önazonosság és a tudatosan felépített ruhatár világába kalauzolja az olvasókat, addig Czingel Szilvia történelmi interjúkötetében a második világháborút követő időszak női sorsait és az újrakezdés sokszor fájdalmas kérdéseit állítja középpontba.
A két könyv témája első pillantásra távol áll egymástól, mégis közös bennük, hogy a női identitás, az önkifejezés és az élethelyzetekhez való alkalmazkodás különböző rétegeit vizsgálják.
Sikk – amikor az elegancia nem a trendekről szól
A divat folyamatosan változik, az elegancia azonban jóval többről szól, mint az éppen aktuális trendek követéséről. Ernyey-Balaton Dóra új könyve éppen ezt a szemléletet helyezi középpontba, miközben arra keresi a választ, hogyan alakítható ki egy olyan ruhatár, amely nemcsak esztétikus, hanem hosszú távon is jól használható, és valóban tükrözi viselője személyiségét.
A Sikk egyik fontos gondolata, hogy a jólöltözöttség nem feltétlenül a ruhák mennyiségén vagy az újabb és újabb vásárlásokon múlik. Sokkal inkább azon, mennyire tudatosan választunk, ismerjük-e a saját adottságainkat, és képesek vagyunk-e olyan darabokat összeválogatni, amelyek egymással is harmonikusan működnek. A kötet ehhez kínál gyakorlati szempontokat, legyen szó az időtálló alapdarabokról, a különböző öltözködési alkalmakról vagy a dresscode-ok világában való eligazodásról.
A könyv azonban nem áll meg a gardrób összeállításánál. Az elegáns viselkedés, a sminkelés, a vendégfogadás és az esztétikus életvitel ugyancsak helyet kap benne. Ez a megközelítés azért is érdekes, mert az eleganciát nem pusztán külsőségként kezeli, hanem egyfajta átfogó szemléletként mutatja be, amely a mindennapi döntéseinkben és az emberi kapcsolatainkban is megjelenhet.
Ernyey-Balaton Dóra jogász végzettségű, érdeklődésének középpontjában régóta a stílus és az esztétikus életvitel áll. Egy női magazinban saját rovatában ismert és ikonikus nők megjelenését elemzi, különös figyelmet fordítva az időtálló elegancia értékeire. A szerző hitvallása szerint a stílus nem a trendek feltétel nélküli követéséről, hanem önmagunk megismeréséről szól.
A könyv azoknak lehet különösen érdekes, akik szeretnének tudatosabban öltözködni, átgondoltabban vásárolni, és a ruhatáruk mellett a mindennapi megjelenésük egészét is új szemlélettel alakítanák. A Sikk így nem egyszerű divatkönyvnek ígérkezik, hanem olyan életmódkalauznak, amely a külső megjelenés mögötti gondolkodásra is kíváncsi.
Nők az életsoron – tíz nő története a túlélés utáni életről
Egészen más hangulatú, mégis rendkívül fontos olvasmány Czingel Szilvia új kötete, amely a második világháború utáni időszak egy kevésbé feldolgozott oldalát mutatja be. A Nők az életsoron tíz zsidó nő személyes történetén keresztül vizsgálja, hogyan lehetett újrakezdeni az életet a holokauszt után, amikor a túlélés önmagában még korántsem jelentette a korábbi élet folytatásának lehetőségét.
A háború befejezését követően sok túlélő hónapokig tartó vándorlás után tért vissza Magyarországra. A hazatérés azonban nem jelentett automatikus megnyugvást. A veszteségek, a családtagok hiánya, a testi és lelki traumák, valamint a megváltozott társadalmi környezet olyan helyzetet teremtettek, amelyben mindenkinek újra kellett gondolnia a jövőjét.
A könyv különlegessége, hogy nem általános történelmi összefoglalót kínál, hanem egyéni sorsokon keresztül teszi átélhetővé ezt az időszakot. Tíz nő, tíz különböző életút, amelyekben ugyanakkor számos közös kérdés és tapasztalat fedezhető fel. Hogyan lehetett nőként, sokszor család és biztos háttér nélkül új életet kezdeni? Milyen kompromisszumokat kellett meghozniuk a túlélőknek? Hogyan alakították személyes kapcsolataikat, és milyen stratégiákat választottak ahhoz, hogy a történtek után ismét megtalálják a helyüket a világban?
A kötet olyan különleges és elgondolkodtató élethelyzeteket is bemutat, amelyek jól érzékeltetik, mennyire összetett volt a háború utáni újrakezdés. A szerző többek között arra is választ keres, hogyan kerülhetett egy gettót megjárt túlélő egy nyilas családból származó férfival házasságba, vagy miért jelenhettek meg Rákosi és Sztálin képei egy zsidó fiatal lány szobájának falán. Ezek a kérdések nem egyszerűen meglepő történetek, hanem a korszak társadalmi és személyes ellentmondásaira is rávilágítanak.
Czingel Szilvia korábbi munkáiban is foglalkozott a nők társadalmi szerepével, testképével és mindennapi életével. A Nők az életsoron ezt a történeti érdeklődést egy különösen érzékeny és nehéz korszakra irányítja. A személyes visszaemlékezések és interjúk segítségével olyan tapasztalatokat tesz hozzáférhetővé, amelyek a nagy történelmi eseményekről szóló elbeszélésekből gyakran kimaradnak.
A kötet a Modern magyar történelem sorozat részeként jelent meg. Nem könnyed olvasmány, de éppen ezért lehet fontos: a történelem emberi oldalát mutatja meg, és emlékeztet arra, hogy a háború vége sokak számára nem egy történet lezárását, hanem egy rendkívül nehéz új fejezet kezdetét jelentette.
Két könyv, két nézőpont, közös kérdés
A két újdonság egészen eltérő olvasói élményt kínál. Ernyey-Balaton Dóra kötete a jelen mindennapjaihoz adhat inspirációt, és arra ösztönöz, hogy tudatosabban gondolkodjunk a megjelenésünkről és az életvitelünkről. Czingel Szilvia munkája ezzel szemben a múltba vezet, és olyan női életutakat tár fel, amelyek a történelmi emlékezet fontos, ugyanakkor kevésbé ismert részét alkotják.
A Sikk azoknak szólhat, akik a stílusban nem csupán öltözködési kérdést látnak, míg a Nők az életsoron elsősorban azok figyelmére tarthat számot, akiket a személyes történetek, a 20. századi magyar történelem és a női sorsok érdekelnek.




