A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház épületének 130., míg Alan Alexander Milne világhírű meséjének, a Micimackónak a 100. születésnapját ünnepelte Kecskemét október 14-én.

A jeles napot a Micimackó premierje koronázta meg a nagyszínpadon, összekapcsolva a múltat és a jövőt.

Kecskemét ékszerdoboza, az eklektikus stílusban épült színház 130. születésnapjához érkezett 2026. október 14-én. Ugyanezen a napon lett 100 éves Alan Alexander Milne világhírű meséje, a Micimackó, hiszen Milne klasszikus mesekönyve éppen 1926. október 14-én jelent meg először Nagy-Britanniában. A jeles napot a 2026/27-es évad első gyermekdarabjának premierje koronázta meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán, összekapcsolva a múltat és a jövőt. A Százholdas Pagony lakóinak története ugyanis generációk óta ejti rabul a gyerekek és a felnőttek szívét egyaránt.

Cseke Péter igazgató, az előadás rendezője már a próbafolyamat kezdetén hangsúlyozta: fontos számára, hogy a teátrum 130 éves múltját a következő generációkkal együtt ünnepelje. A legkisebbek első színházi élményei meghatározóak lehetnek abban, hogy később visszatérő nézőkké, a színházat szerető felnőttekké váljanak.

Barátság, elfogadás és összetartozás – a Micimackó örökérvényű tanításai

A Százholdas Pagony lakói jól ismerik az élet apró örömeit és nehézségeit. Micimackó leginkább a mézet szereti, Malacka olykor félénk, Füles hajlamos a borúlátásra, Nyuszi pedig szívesen tartja kézben a dolgokat. Különbözőségük ellenére mégis összetartoznak: segítik egymást, kiállnak a másikért, és együtt néznek szembe a váratlan helyzetekkel.

Cseke Péter rendező szerint éppen ebben rejlik a történet időtálló ereje. A mese szereplői sajátos jellemvonásokkal felruházott figurák, akiknek kalandjai az emberi kapcsolatokról is sokat elárulnak. A barátság, az önzetlenség, a szolidaritás és az elfogadás olyan értékek, amelyek a mai, felgyorsult világban is ugyanolyan fontosak, mint száz évvel ezelőtt.

A rendező számára a gyermekelőadások létrehozása évtizedek óta szívügy. Célja, hogy a fiatal nézők ne csupán szórakoztató történetet kapjanak, hanem olyan színházi élményt is, amely hat az értelmükre és az érzelmeikre, kérdéseket ébreszt bennük, és közelebb viszi őket a színház világához.

Egy hatalmas mesekönyv nyílik ki a színpadon

A kecskeméti előadás Milne első Micimackó-kötetének történeteiből merít, és egy szellemes keretbe foglalja a jól ismert kalandokat Szabó Borbála dramaturg koncepciója nyomán. A történet szerint a torkos medve beszorul Nyuszi házának bejáratába. Amíg arra vár, hogy a kényszerű diéta hatására végre kiszabadulhasson, barátai mesékkel szórakoztatják. Így elevenednek meg a Százholdas Pagony lakóinak jól ismert kalandjai.

A színpad Molnár Anna díszlet- és jelmeztervező elképzelése nyomán hatalmas, nyitott mesekönyvvé változik. A látványvilág nemcsak a mese varázslatos hangulatát idézi meg, hanem az olvasás örömére is felhívja a figyelmet. A produkció egyik fontos üzenete, hogy egy könyv a legnehezebb pillanatokban is társunk lehet: képzeletünk segítségével új világokat fedezhetünk fel, és a történetekből erőt meríthetünk a saját életünkhöz is.

Az előadást számos fülbemászó dal színesíti Nagy Nándor zeneszerzőnek és zenei vezetőnek hála, míg a koreográfiáért Raj Martin felelt. A dalszövegeket írta és a darabot színpadra alkalmazta Lőrinczy Attila.

Micimackóként Konfár Eriket láthatja a közönség, Malackát Jankovics Anna, Kangát Szegvári Júlia, Zsebibabát Kovács Panka, Fülest Lakatos Máté, Nyuszit Magyar Éva, Bagolyt Pál Attila, Róbert Gidát pedig Kovács Patrik alakítja.