Milyen lehetett a budai Tabán, amikor még szűk, kanyargós utcák, egymáshoz simuló házak, kocsmák és szőlőskertek határozták meg a városrész mindennapjait?
Kucsera Éva A Tabán macskája című meseregénye egy különleges négylábú főszereplő segítségével idézi meg ezt a már eltűnt világot. A történet középpontjában egy fekete kismacska áll, aki egy tavaszi éjszakán érkezik meg a Tabánba, és hamarosan alaposan felforgatja az ott élők életét.
Egy macska, aki nem kér engedélyt az új otthonhoz
A történet szerint a fekete kismacska egy Bécsből érkező postakocsiról kerül a budai városrészbe. Nem könnyű a dolga: a tabáni emberek babonásak, és nem fogadják kitörő örömmel a váratlan jövevényt. A kis kandúr azonban határozott egyéniség, és végül olyan gazdát választ magának, aki korábban egyáltalán nem vágyott macskára.
Százszorszép, a történet főhőse hamar bejárja a környéket, megismeri az embereket, és akarva-akaratlanul is részese lesz a mindennapjaiknak. Jelenléte szerencsét és balszerencsét hoz, segít a bizonytalan szerelmeseknek, és még egy tűzvész elhárításában is fontos szerepet kap. A kalandok mögött azonban egy emberi történetekkel, apró konfliktusokkal és különös találkozásokkal teli közösség rajzolódik ki.
A régi Tabán nem csupán háttér, hanem a történet egyik főszereplője
A könyv egyik legérdekesebb vonása, hogy a mese helyszíne nem egy kitalált város, hanem a történelmi Budapest egykori, sajátos hangulatú városrésze. A Tabán a budai Vár lábánál, a Gellért-hegy közelében feküdt, és egykor egészen más arcát mutatta, mint a ma ismert, parkosított terület. Szűk utcái, apró házai, kocsmái és szőlőskertjei egy soknemzetiségű, különleges hagyományokat őrző közösség életének adtak otthont.
Kucsera Éva meseregénye ezt a világot igyekszik közelebb hozni az olvasókhoz. A történetben valós helyszínek és utcanevek bukkannak fel, az Ördögárok, az Arany Kacsa utca és a Naphegy környéke pedig nem puszta díszletként jelenik meg. A régi Tabán mindennapjai, szokásai, babonái és nyelvi fordulatai szervesen kapcsolódnak Százszorszép kalandjaihoz.
A kötet így a szórakoztató mese mellett Budapest múltjának egy kevésbé ismert fejezetébe is betekintést enged. A régi szavak, kifejezések és macskás mondások külön színt adnak a történetnek, miközben a fiatalabb olvasók számára is felfedezhetővé teszik a várostörténet egy darabját.
Különleges illusztrációk és időtálló történet
A kötet vizuális világát Makhult Gabriella linómetszetes illusztrációi teszik teljessé. A technika sajátosságai, az egyedi nyomatok apró eltérései a könyv lapjain is megmaradtak, így a képek nem egyszerűen kísérik a szöveget, hanem önálló hangulatot teremtenek a történet köré.
A Tabán macskája elsősorban mese, de nem kizárólag gyerekeknek szól. A kiadó 9–99 éves korig ajánlja, ami jól érzékelteti, hogy a régi Budapest iránt érdeklődő felnőttek, a várostörténet kedvelői és a macskák szerelmesei is találhatnak benne maguknak valót. A kötetet Saly Noémi ajánlója is kíséri, aki Budapest történetének és hagyományainak ismerőjeként a helyszín hitelességére és a történet szerethető részleteire hívja fel a figyelmet.
Kucsera Éva meseregénye egy fekete kismacska kalandjain keresztül mutatja meg, hogy egy eltűnt városrész emléke nemcsak történelmi leírásokban, hanem mesékben, régi szavakban és apró emberi történetekben is tovább élhet. Százszorszép nyomában az olvasó nemcsak egy különös macska kalandjait követheti, hanem egy olyan Budapestet is felfedezhet, amely ma már csak emlékekből és történetekből ismerhető meg.




